Kovászna főterén van a város szimbóluma, a Pokolsár, folyamatos szén-dioxid gázkitörés, iszapvulkán. A mélyből feltörő gáz a borvízet, a talajvízet, de leginkább a márgás iszapot örvénylő és forrongó állapotban tartja.
1881-ben nyították meg a látogatók számára Pokolsár Fürdőintézet néven, akkor lépett Kovászna a rendezett gyógyfürdők sorába. Medencéjét hideg gyógyfürdőként használták.
A Pokolsár az elmúlt 200 évben több alkalommal is kitört, a legerőteljesebb kitörését 1837-ben jegyezték. Ettől kezdve folyamatosan zavaros a víze, míg korábban a kitörések után letisztult. Napjainkban ráccsal fedett, fortyogó kút formájában tekinthető meg.

Kőrösi Csoma Sándor, a magyarok őshazáját kutató nyelvtudós, orientalista, a tibetológia megalapítója, a Kovásznához tartozó Csomakőrösön született, mellszobra megtalálható a kovásznai Városi Művelődési Ház előtt, valamint Csomakőrös főterén.
Emlékszobája a falu kultúrotthonában, emlékháza annak közelében tekinthető meg.