Bálványosfürdő Kovászna megye másik híres klimatikus gyógyhelye, Kovásznától 37 km-re található, Kézdivásárhelyről a Torja felé vezető útvonalon kell megközelíteni. A Bodoki-hegység, a Csomád-hegytömb és a Torjai-hegység találkozásánál fekszik, 770 és 940 m tengerszint feletti magasságban. A mai gyógyfürdőhely három régi, egykoron működő fürdőtelep összeolvadásából keletkezett.
A gyógyfürdő közelében van a híres torjai Büdös-barlang, amely nevét a széndioxiddal együtt feltörő kéngázak (kén-hidrogén, kén-dioxid) jellegzetes szagáról kapta. Ezt a barlangot tartják Európa legnagyobb természetes mofettájának. (Mofetta alatt a földbe mélyedő üregekben ülepedő széndioxid-gázt értik a geológusok és a fürdőgyógyászok egyaránt. A széndioxid gáz ülepedésének oka: molekuláris tömege 44, emiatt 1,47-szer nehezebb a levegő – oxigén plusz nitrogén – 29-es molekuláris tömegénél.)
Mind a mofetta, mind a szabadtéri ásványvízes medence a gyógyfürdőzést szolgálja. A Csiszár-fürdőhöz, az Apor lányok feredőjéhez a Mikes-fürdőkhöz jelzett erdei ösvényen lehet eljutni.

A fürdőtelep legérdekesebb látnivalója a Bálványosvár maradványa, amely a hegy tetején, 1041 m (tsz. f.) magasságban emelkedik ki az erdőből.
A 11–12. században épült, nevét onnan kapta, hogy építtetője, Apor Szilamér – a monda szerint – a pogányok legyőzése után ide vonult vissza az ősi isteneket imádni. A székelyek két ízben is elűzték a tatárokat falai alól. Legkorábbi része, az úgynevezett öregtorony az 1970-es földrengéskor omlott le és kapta mai csonka formáját. Az öregtorony romjairól csodálatos kilátás nyílik Bálványosra. A táj szépsége és rejtelmes múltja több írót is megihletett: Bálványosvár legendáját többek között Jókai Mór és Benedek Elek is feldolgozta.

A várhoz a fürdőtelep központjától induló, piros kereszttel jelzett turistaösvény vezet, a gyalogtúra 2 órás.

A Sepsiszentgyörgy – Kovászna útvonalon található a Rétyi Nyír természetvédelmi terület. A terület tengerszint feletti magassága 513 és 545 m között váltakozik. A 15 négyzetkilométernyi futóhomokos területből 2 km² védett terület csupán, ez tavirózsáiról és különleges flórájáról híres.
A Nyír homokos talaját a Feketeügy folyó alakította ki, a homokos terület egészén megjelent a negyedkort követő időszak preboreális, jellegzetes fafaja, a göcsörtös nyír (Betula verrucosa). A homokbuckák között még ma is, de különösen amikor a talajvízszint a felszínhez közel van, közel 100 kisméretű tó vize csillog.
A Nyír jellegzetes szárazságtűrő növénye a homoktövis (Hippophae rhamnoides). A buckák között kéklő tavak víztükreit békalencse, békatutaj, békaszőlő és tócsagaz szövedéke fedi. Ritka növényfajok is élnek itt: a rovarevő aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa) és a tenyérnyi fehér virágait egész nyáron nyítogató fehér tündérrózsa (Nymphaea alba). A tőzeglápok mohaszőnyegében él a szintén ritka kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia), a tőzegpimpó és a lizinka társaságában.
Itt találnak otthonra  a böjti récék, tavaszi madárvonulás idején pedig a bíbicek, csérek, szerkők ütnek tanyát. Népesebb az énekes madarak hada, a nádasok apró madárvilága. 1970-ben fácánokat  is telepítettek a Nyírbe.

A természetvédelmi terület állandó lakója az őz, a szarvas. Gyakori a vörös róka, a borz, a mókus, a vadmacska, a mezei nyúl és a vaddisznó. A tavak - lápok kedveznek a kétéltű fajoknak, így a tarajos és a pettyes gőtéknek is. A sok-sok békafaj között reliktum-fajnak is tekinthető a mocsári béka (Rana arvalis Nilss). Ez a hely ennek a fajnak az egyetlen biztos – és egyben legdélibb– előfordulási helye.

A Rétyi Nyír szomszédságában található a Rétyi-tó, a megye egyik legnagyobb kiterjedésű mesterséges tava, alkalmas horgászatra, a parton sátorozásra.