Bálványosfürdő Kovászna megye másik híres klimatikus gyógyhelye, Kovásznától 37 km-re található, Kézdivásárhelyről a Torja felé vezető útvonalon kell megközelíteni. A Bodoki-hegység, a Csomád-hegytömb és a Torjai-hegység találkozásánál fekszik, 770 és 940 m tengerszint feletti magasságban. A mai gyógyfürdőhely három régi, egykoron működő fürdőtelep összeolvadásából keletkezett.
A gyógyfürdő közelében van a híres torjai Büdös-barlang, amely nevét a széndioxiddal együtt feltörő kéngázak (kén-hidrogén, kén-dioxid) jellegzetes szagáról kapta. Ezt a barlangot tartják Európa legnagyobb természetes mofettájának. (Mofetta alatt a földbe mélyedő üregekben ülepedő széndioxid-gázt értik a geológusok és a fürdőgyógyászok egyaránt. A széndioxid gáz ülepedésének oka: molekuláris tömege 44, emiatt 1,47-szer nehezebb a levegő – oxigén plusz nitrogén – 29-es molekuláris tömegénél.)
Mind a mofetta, mind a szabadtéri ásványvízes medence a gyógyfürdőzést szolgálja. A Csiszár-fürdőhöz, az Apor lányok feredőjéhez a Mikes-fürdőkhöz jelzett erdei ösvényen lehet eljutni.

A fürdőtelep legérdekesebb látnivalója a Bálványosvár maradványa, amely a hegy tetején, 1041 m (tsz. f.) magasságban emelkedik ki az erdőből.
A 11–12. században épült, nevét onnan kapta, hogy építtetője, Apor Szilamér – a monda szerint – a pogányok legyőzése után ide vonult vissza az ősi isteneket imádni. A székelyek két ízben is elűzték a tatárokat falai alól. Legkorábbi része, az úgynevezett öregtorony az 1970-es földrengéskor omlott le és kapta mai csonka formáját. Az öregtorony romjairól csodálatos kilátás nyílik Bálványosra. A táj szépsége és rejtelmes múltja több írót is megihletett: Bálványosvár legendáját többek között Jókai Mór és Benedek Elek is feldolgozta.

A várhoz a fürdőtelep központjától induló, piros kereszttel jelzett turistaösvény vezet, a gyalogtúra 2 órás.