A Sepsiszentgyörgy – Kovászna útvonalon található a Rétyi Nyír természetvédelmi terület. A terület tengerszint feletti magassága 513 és 545 m között váltakozik. A 15 négyzetkilométernyi futóhomokos területből 2 km² védett terület csupán, ez tavirózsáiról és különleges flórájáról híres.
A Nyír homokos talaját a Feketeügy folyó alakította ki, a homokos terület egészén megjelent a negyedkort követő időszak preboreális, jellegzetes fafaja, a göcsörtös nyír (Betula verrucosa). A homokbuckák között még ma is, de különösen amikor a talajvízszint a felszínhez közel van, közel 100 kisméretű tó vize csillog.
A Nyír jellegzetes szárazságtűrő növénye a homoktövis (Hippophae rhamnoides). A buckák között kéklő tavak víztükreit békalencse, békatutaj, békaszőlő és tócsagaz szövedéke fedi. Ritka növényfajok is élnek itt: a rovarevő aldrovanda (Aldrovanda vesiculosa) és a tenyérnyi fehér virágait egész nyáron nyítogató fehér tündérrózsa (Nymphaea alba). A tőzeglápok mohaszőnyegében él a szintén ritka kereklevelű harmatfű (Drosera rotundifolia), a tőzegpimpó és a lizinka társaságában.
Itt találnak otthonra  a böjti récék, tavaszi madárvonulás idején pedig a bíbicek, csérek, szerkők ütnek tanyát. Népesebb az énekes madarak hada, a nádasok apró madárvilága. 1970-ben fácánokat  is telepítettek a Nyírbe.

A természetvédelmi terület állandó lakója az őz, a szarvas. Gyakori a vörös róka, a borz, a mókus, a vadmacska, a mezei nyúl és a vaddisznó. A tavak - lápok kedveznek a kétéltű fajoknak, így a tarajos és a pettyes gőtéknek is. A sok-sok békafaj között reliktum-fajnak is tekinthető a mocsári béka (Rana arvalis Nilss). Ez a hely ennek a fajnak az egyetlen biztos – és egyben legdélibb– előfordulási helye.

A Rétyi Nyír szomszédságában található a Rétyi-tó, a megye egyik legnagyobb kiterjedésű mesterséges tava, alkalmas horgászatra, a parton sátorozásra.